Jap�n t�rt�nelme az �korba ny�lik vissza. Jap�n els� lakosai i.e. 30 000-ben �rkeztek egy f�ldnyelven �t �zsi�b�l. Feltehet�leg k�naiak voltak. Ebb�l is k�vetkezik a jap�n �s a k�nai kult�ra hasonl�s�ga. Az orsz�g i.e. 20 000-ben v�lt szigett�, amikor a tenger szintje megemelkedett. A Jomon kor kezdete i. e. 10 000 k�r�l. Az itt �l�k ekkor m�g csak vad�sztak �s gy�jt�gettek. I. e. 3000-2000 bev�ndoroltak a szigetek bels�bb ter�leteire is �s mez�gazdas�ggal kezdtek foglalkozni. A k�vetkez� korszak a Yayoi kor volt. �zsi�b�l, f�leg Kore�b�l telepesek j�ttek, dolgoztak, faluk�z�ss�gekben �ltek �s megalakultak az els� kir�lys�gok. Ez id�b�l, sok k�b�l k�sz�lt dombszer� s�rhely maradt fent, amit a kir�lyok �p�tettek maguknak. I. sz. 400 k�r�l a magukkal hozv�n a rizst, ami az �ta is Jap�n legelterjedtebb t�pl�l�kainak egyike. Szint�n ebben az id�ben terjedt el a f�mm�vess�g �s a textilk�sz�t�s. 600 �vvel k�s�bb bek�sz�nt�tt a Kofu kor, ami megv�ltoztatta az eg�sz orsz�got. Bronzzal �s vassal buddhist�k elterjesztett�k a k�nai �r�st. A Yamoto korszak i. sz. 500 k�r�l kezd�d�tt. Az akkori uralkod�knak egyre nagyobb hatalom ker�lt a kez�kbe kiv�ltk�pp, hogy a Napkir�lyn�, Amaterasu lesz�rmazottainak tartott�k �ket. A cs�sz�r megnevez�st ekkor veszik fel �s hatalmas palot�kat, kir�lyi udvarokat �p�tenek. 552-ben elterjed a buddhizmus, amit hivatalosan Jomei cs�sz�r 585-ben fogadott el. 701-ben meg�rt�k a Taiho t�rv�nyk�nyvet, mellyel a cs�sz�r hatalm�t er�s�tik. 710-ben az �j f�v�ros Nara lesz. Ezzel megkezd�dik a Nara korszak. A k�vetkez� 10 �vben elk�sz�l a Kokiji �s a Nihon Soki, melyek az els� kr�nik�k voltak jap�nban. A kor legh�resebb uralkod�ja Shomu cs�sz�r volt. A Nara kor 794-ben �rt v�get. Ugyanebben az esztend�ben Kanmu cs�sz�r a Heiankyon�l fekv� v�rosba k�lt�zik. Ezt a korszakot Heiannak nevezik. Kifejl�d�tt a jap�nok saj�t �r�sa �s megszakadt az �si kapcsolatuk K�n�val. 1159-ben a Taira �s a Minamoto kl�nok k�z�tt polg�rh�bor� t�rt ki ami a Tair�k gy�zelm�vel v�gz�d�tt. 1185-ben az eddigi helyzet gy�keresen megv�ltozott. A katonai nemesek �tvett�k a hatalmat a cs�sz�rt�l, a Minamoto csal�d gy�zelmet aratott a Taira csal�d felett. Yoritomo Minimoto kapta meg sogun c�met, a Heian kor v�get �rt �s csak 153 �v m�lva kezd�d�tt a Muromachi korszak. Ez alatt a m�sf�l �vsz�zad alatt bevezettek egy �j p�nzrendszert, elterjedt a buddhizmus, a mongolok megpr�b�lt�k elfoglalni az orsz�got, sikertelen�l, 1331-ben a sogunok k�z�tt l�zad�s t�rt ki, majd 1338-ban Ashikaga Takauji lett a sogun. Kezdet�t vette a Muromachi kor. A sorozatos polg�rh�bor�k kezd�dtek, a sogunok hatalma cs�kkent, meg�rkeztek az els� misszion�riusok eur�p�b�l �s a kereszt�nys�get h�rdett�k. 1573-ban megkezd�d�tt a Momoyama korszak. 1590-ben a polg�rh�bor�nak v�ge lett.  Ebben az id�szakban �p�lt rengeteg h�res palota eg�szen a Tokugawa kor kezdet�ig, 1600-ig. Ekkor Tokugawa Ieyasu lett a sogun, aki egy�sz Jap�n f�l�tt uralkodott. Csal�dja 267 �vig volt hatalmon. Edot (ma Tokyo) nevezt�k ki az �j f�v�rosnak. Tokugawa tr�nra ker�l�s�vel megkezd�d�tt a b�ke �s a fejl�d�s. 1853-ban n�h�ny hal�sz fekete haj�kat pillantott meg Jap�n partjain�l, fed�lzet�k�n Perry kapit�nnyal. Az USA a Jap�nnal val� kereskedelem jog�t k�vetelte, amire a cs�sz�rnak igent kellett mondania. Ezzel kapcsolatba l�ptek a vil�ggal. Az orsz�g �lete megv�ltozott. 1868-ban v�get �rt a Tokugawa kor, Meyji lett a cs�sz�r, megkezd�d�tt a moderniz�ci�. Jap�n nem vett r�szt az elks�, csak a m�sodik vil�gh�bor�ban, a n�metek oldal�n. Az orsz�got sok k�r �rte a Hiroshim�ra �s Nagasakira ledobott atombomb�knak h�la, de az orsz�g k�r�lbel�l �tven �v alatt �jra�p�lt �s napjainkra a semmib�l a vil�g egyik vezet� gazdas�gi �s politikai hatalm�v� n�tte ki mag�t.